Munkabérek, illetmények (minimálbér, garantált bérminimum) 2016-ban

A  C a f e t e r i a  főbb elemei 2016-évben nem változtak,

éves keret összeg: 450.000 Ft./fő.

Egészségügyi szolgáltatási járulék 2016-ban

7 050 Ft/hó
Egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni az, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet.

Részletesebben még : http://minap.hu/cikkek/osszeszedtuk-mi-mennyi-2016-ban linken olvashat

Milyen adók változnak 2016-ban?

Szja 15%

2016 Január 1-től 15%-ra csökken a személyi jövedelemadó.

Osztalékadó 15%

A személyi jövedelemadóval együtt az osztalék adója is 15%-ra csökken.

Áfa (sertéshús) 5%

A feldolgozott sertéshús (kivéve máj, tüdő, zsírszalonna) áfája 5%-ra csökken.

Családi adókedvezmények

Egy gyermek után 66.670, két gyermek után 83.330, három gyermek után 220.000 Ft-tal csökken az adóalap havonta.

Minimálbér

Bruttó 111.000 Ft-ra emelkedett a minimálbér 2016 január 1-től.

Garatnált bérminimum

Bruttó 129.000 Ft lett a garantált bérminimum 2016 Január 1-től.

5% áfa az új lakásokra

2016 és 2019 között az új lakások áfája 5%

10 Millió Ft állami támogatás

Bizonyos feltételekkel 10 Millió Ft állami támogatást kaphat minden 40 év alatti 3 gyermekes családnak új ház vásárlásához.

10 Millió Ft hitel

10 Millió Ft rendkívül kedvező hitelt is kaphatnak akik megfelelnek a feltételeknek.

Kft - Március 15 - 3.000.000 Ft

2016 Március 15-éig kell minden kft törzstőkéjét legalább 3.000.000 Ft-ra fölemelni.

Befizetés

A törzstőke emelés történhet tagi befizetéssel.

Apport

A törzstőke emelés megvalósulhat apport átadásával is.

Eredménytartalék

Ha van a cégnek előző évekből eredménytartaléka, az szintén felhasználható a törzstőke rendezésére.

Ingyenes okmányok

2016 január 1-től, néhány okmány amiért eddig fizetnünk kellett, ingyenessé válik.

Személyi igazolvány

2016 január 1-től ingyenes a személyi igazolvány és a lakcímkártya. Jelentős változás, hogy bevezetik az új összevont igazolványt, az eSzig-et.

Jogosítvány

2016 január 1-től a jogosítványt is ingyen állítják ki. (Tanfolyam díj, és vizsgadíjak ezután is lesznek.)

Erkölcsi bizonyítvány

2016 január 1-től az erkölcsi bizonyítványért sem kell fizetni. Ha pedig egy állami hivatalnak van szüksége az erkölcsi bizonyítványunkra, akkor az ügyintéző "házon belül" ellenőriz le bennünket a nyilvántartásban.

Cégkivonat

2016 január 1-től a cégkivonatot is ingyen kérhetjük a cégbíróságon.

Adóigazolás

Nem kell fizetnünk az adóigazolás kiadásáért.

Beszámoló közzététele

Idén májusban már nem kell a 3.000 Ft-ot elutalni a beszámoló közzétételéért a cégeknek.

-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-

A kötelező legkisebb alapbér összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén

2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén:

105.000 forint,

hetibér alkalmazása esetén  24 160 forint,

napibér alkalmazása esetén   4 830 forint,

órabér alkalmazása esetén       604 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén

2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén:

122 000 forint,

hetibér alkalmazása esetén    28 080 forint,

napibér alkalmazása esetén    5 620 forint,

órabér alkalmazása esetén        702 forint.

A  C a f e t e r i a  főbb elemei 2015-évben nem változtak,

éves keret összeg: 450.000 Ft./fő.

A 2014. évi munkaszüneti napok körüli munkarend:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 102. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 143. számú Magyar Közlönyben 2013. augusztus 30-án megjelent a nemzetgazdasági miniszter rendelete, a 2014. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről.

A rendelet hatálya – a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kivételével – kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

A rendelet alapján a 2014. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

• május 2., péntek pihenőnap
• május 10., szombat munkanap
• október 18., szombat munkanap
• október 24., péntek pihenőnap
• december 13., szombat munkanap
• december 24., szerda pihenőnap

A rendelet azonban lehetővé teszi, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 96. § (1) bekezdése alapján - fentiektől eltérően is meghatározható legyen.

MI MENNYI 2014-ben?

A  kötelező legkisebb alapbér összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén

2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén:

101.500 forint,

hetibér alkalmazása esetén  23 360 forint,

napibér alkalmazása esetén   4 670 forint,

órabér alkalmazása esetén       584 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén

2014. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén:

118 000 forint,

hetibér alkalmazása esetén   27 160 forint,

napibér alkalmazása esetén    5 430 forint,

órabér alkalmazása esetén        679 forint.

A  C a f e t e r i a  főbb elemei 2014-évben nem változtak.

-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-

390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet

a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

2. §

(1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén

2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén:

98 000 forint,

hetibér alkalmazása esetén  22 560 forint,

napibér alkalmazása esetén   4 510 forint,

órabér alkalmazása esetén       564 forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén

2013. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén:

114 000 forint,

hetibér alkalmazása esetén   26 250 forint,

napibér alkalmazása esetén    5 250 forint,

órabér alkalmazása esetén        656 forint.

C a f e t e r i a  2013

SZÉP kártya

Az  SZÉP kártya szálláshely, vendéglátás és szabadidő alszámlái 2013. január 1-jétől továbbra is a kedvezményes közteherviselés mellett adható béren kívüli juttatások közé tartoznak, közterheik 35,7% lesznek 2013-ban.

Az egyes alszámlákra kedvezményes közteherviselés mellett feltölthető

Éves keretösszeg 500.000 ft.

• a szálláshely alszámlán      225.000 Ft
• a vendéglátás alszámlán   150.000 Ft
• a szabadidő alszámlán        75.000 Ft

Amennyiben a munkáltató az éves keretösszeg felett kíván munkavállalói számára béren kívüli juttatást biztosítani, a keretösszeg fölötti rész a nem kedvezményes közteherviselés szerint adózik (51,17%).

- Erzsébet utalvány

Az Erzsébet-utalványt a bérjellegű juttatásoknál kedvezőbb feltételekkel lehet biztosítani a munkavállaló részére.

Az Étkezési Erzsébet-utalványt – melyet 21,7 % Szja, és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terhel – 2013. január 1-jétől a munkáltató az eddigi 5 ezer forint helyett havi 8 ezer forint értékben adhatja, ( évi  12 hó x 8  e =  96 ezer ft. ) és továbbra is felhasználható meleg konyhás vendéglátóhelyeken hideg-meleg étkezésre.

Az Erzsébet-utalvány forgalmazója a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft., amely az Étkezési Erzsébet-utalvány mellett új utalványok forgalmazását kezdi meg 2013. január közepétől.

Az Erzsébet-utalvány család új tagjai:
• Ajándék Erzsébet-utalvány
• Iskolai Erzsébet-utalvány
• Szabadidő Erzsébet-utalvány

Az Ajándék Erzsébet-utalvány és a Szabadidő Erzsébet-utalvány
• a cafeteria-rendszerben választható elemként és rendszeres juttatásként egyaránt adható;
• a bérhez képest kedvezőbb adózású juttatás;
• széles termékkínálatra felhasználható;
• kedvező címletezésű.

Az iskolakezdési támogatást az 1995. évi CXVII. törvény 71.§ szerint kizárólag papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott utalvány formájában juttathatják a munkáltatók a munkavállalóik részére, a korábban készpénz alapú kifizetéssel ellentétben. A Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft. által 2013 januárjától kibocsátott Iskolai Erzsébet-utalvány erre nyújt megoldást.

Az iskolai-utalvány 29 400 forint értékben adható 35,7 százalékos adó megfizetése mellett gyermekenként évente egy alkalommal mindkét szülőnek. A piacon viszont csak nyár közepén jelenik majd meg, mert a tanév első napját megelőző 60. naptól bocsátható ki és tankönyvre, taneszközre lehet majd beváltani.

A szabadidő Erzsébet-utalvány, 50 ezer forintos értékhatárig adómentesen adható, és sporteseményre, kulturális szolgáltatásra (múzeum, színház, cirkusz) szóló belépőjegy, bérlet vásárlására költhető el.

Egészségpénztári szolgáltatás:

változatlanul a kedvezményes, 2013-ban 35,7%-os közteher megfizetése mellett, munkavállalónként a minimálbér 30%-áig (29.400 Ft) adható havonta.

A minimálbér 30%-a fölött 51,17%-os közteherviselés mellett adható munkavállalónként, havonta.

Önkéntes nyugdíjpénztári befizetések:

töretlenül a kedvezményes, 2013-ban 35,7%-os közteher megfizetése mellett, munkavállalónként a minimálbér 50%-áig (49.000 Ft) adható havonta.

A minimálbér 50%-a fölött 51,17%-os közteherviselés mellett adható, munkavállalónként, havonta.

• A béren kívüli juttatások közterhei a 2012-es  30,94 százalékról  2013-ban  35,7 százalékra változnak.  Az amúgy kivezetésre kerülő szuperbruttó itt megmarad, így továbbra is a juttatás értékének 1,19-szerese után kell megfizetni a közterheket.
• a közterhek növekedése nem éri el az 5 százalékpontot (4,76%)

Társadalombiztosítási ellátások:

-    A munkavállalókat terhelő nyugdíj járulékalap felső határa megszűnt.

-    A nem biztosított magánszemély által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6.390 forintról havi 6.660 forintra emelkedett.

-    A munkahelyvédelmi akcióterv alapján a szociális hozzájárulási adóból kedvezmények érvényesíthetőek a szakképzettséggel nem rendelkezők, a 25 év alattiak és az 55 év felettiek, a tartósan álláskeresők, a kisgyermekesek, a kutatók és a szabad vállalkozási zónában foglalkoztatottak után.

Illeték:

-    Az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése (ingyenes, visszterhes) jellegétől és értékétől függetlenül mentesül a vagyonszerzési illeték alól. Az illetékmentességi szabályozás kiterjed az özvegyek öröklésére is.

-    Az öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték mértéke egységesen 18 százalék, lakástulajdon és ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog esetén 9 százalék.

-    A visszterhes vagyonszerzés esetén a forgalmi érték után egységesen 4 százalék az illeték.

-    Megszűnt az ún. negatív illetékalap: a cserét-pótló vétel kedvezményének alkalmazása során nincs illetékfizetési kötelezettség, ha a vásárolt lakás forgalmi értéke alacsonyabb, mint az értékesített lakásé.

-    A 35. életévet be nem töltött fiatal az első lakástulajdon vásárlása esetén 50 százalékos illetékkedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 15 millió forintot nem haladja meg.

-    Természetes személyek esetében a fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes, míg a gazdálkodó szervezetek által fizetendő illeték a korábbi 3.000 forintról 10.000 forintra nő.

Adózás rendje:

- A vámhatóság hatásköréből az állami adóhatóság hatáskörébe kerültek a környezetvédelmi termékdíj, a népegészségügyi termékdíj és az energiaadó adóztatási feladatai.

-    Adóhatósági igazolások kiállításának ügyintézési határideje 8 napról 6 napra csökkent.

-    A nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett elegendő, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

-    Az elektronikus bevallásra kötelezettek az adóhatósági igazolásra irányuló kérelmet csak elektronikus úton nyújthatják be.

- A vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésre nem kötelezett magánszemély szja fizetésre vonatkozó automatikus fizetési könnyítésének értékhatára 100 ezer Ft-ról 150 ezer Ft-ra, időtartama 4 hónapról 6 hónapra nőtt.

- Az egyszerűsített személyi jövedelemadó bevallás még egyszerűbbé vált. Amennyiben az adózó az adóhatóság által elkészített és kiküldött egyszerűsített bevallás tartalmával egyetért, nem köteles azt aláírásával ellátva visszaküldeni az adóhatóság részére.

Alanyi mentesség katásoknak év közben is - részben igaz

Eva alanyok: a katát választó korábbi eva-alanyok az általánosforgalmi adó szempontjából új adóalanynak minősülnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy év közben az egyszerűsített vállalkozási adóból, az evából katába átlépő vállalkozások év közben is választhatják az alanyi áfa-mentességet. A tevékenységüket kezdő vállalkozások: a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg választhatják a katával együtt az alanyi adómentességet is. Ugyanez a választási lehetőség azonban nem biztosított azoknak a cégeknek, egyéni vállalkozóknak, akik a társasági adó vagy a személyi jövedelemadó hatálya alól lépnek át a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá év közben. Ezek a vállalkozások már a kata választását megelőzően is áfa-alanyok voltak. A kisadózók tételes adóját, azaz a katát választók akár évi egy bevallásra csökkenthetik adminisztrációs kötelezettségüket - tájékoztatott a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) A közlemény szerint ehhez az szükséges, hogy - amennyiben így döntenek - a katát választók alanyi mentesek legyenek az áfában. A katát választó korábbi eva-alanyok év közben is választhatják az alanyi áfa-mentességet. A kata nincsen befolyással a vállalkozások áfával kapcsolatos kötelezettségeire - jelzi a NAV. Így minden esetben a katás vállalkozásnak kell meghoznia a döntést, hogy célszerű-e az alanyi mentességet választania. Azt, hogy ezt mikor lehet választani az adott vállalkozás státusától, adózási módjától függ. A katát választó korábbi eva-alanyok az általános forgalmi adó szempontjából új adóalanynak minősülnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy év közben az egyszerűsített vállalkozási adóból, az evából katába átlépő vállalkozások év közben is választhatják az alanyi áfa-mentességet. A tevékenységüket kezdő vállalkozások a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg választhatják a katával együtt az alanyi adómentességet is. Ez azt jelenti, hogy ha valaki január közepén úgy dönt, hogy új céget alapít vagy egyéni vállalkozó lesz, akkor cége, vállalkozása katás és alanyi mentes is lesz - amennyiben mindkettőt kéri a bejelentő lapon. Ugyanezt a választási lehetőséget azonban nem biztosítják azoknak a cégeknek, egyéni vállalkozóknak, akik a társasági adó vagy a személyi jövedelemadó hatálya alól lépnek át a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá év közben. Ezek a vállalkozások már a kata választását megelőzően is áfa-alanyok voltak. A törvény több mint 20 éve változatlan szabálya szerint december 31-éig választható - a következő évre - az alanyi mentesség - emlékeztet a közlemény. Annak a vállalkozásnak, amelyik alanyi áfamentes volt 2012-ben, nem kell újabb bejelentéssel megerősítenie a döntését. Választása egészen addig szól, ameddig ezt egy változás-bejelentéssel meg nem változtatja - tartalmazza a tájékoztatás.

JÁRULÉKKEDVEZMÉNYEK - 2013

TARTÓSAN ÁLLÁSKERESŐK UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNY:

Tartósan álláskeresőnek minősül, aki a foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva.

Azok után, akik a fenti meghatározásnak megfelelnek, a munkába állástól számított 2 évig nem kell  27% szociális hozzájárulást fizetni, majd a 3. évben a kedvezmény mértéke 14,5 %.

25 ÉV ALATTI PÁLYAKEZDŐK KEDVEZMÉNYE

A legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti pályakezdőknél a munkáltatónak - legfeljebb 100 ezer forint után - nem kell 2 évig szociális hozzájárulási adót fizetni. Ez a bruttó bér 27%-át jelenti! A harmadik évtől pedig 14,5%-os SZOCHO kedvezményt kap, amíg el nem éri a 25. életévét.

Ehhez a kedvezményhez a munkavállalónak az APEH által kiállított 15 napnál nem régebbi igazolást kell kérnie!

Jogosultak: Azok a 25 év alatti fiatalok, akik 2013-ban első munkahelyként lépnek be a cégünkhöz, vagy belépésük előtt összesen 180 napnál nem volt több munkaviszonyuk.

Milyen kedvezmény jár azok után, akik több mint 180 nap munkaviszonnyal rendelkeznek?

Azok a 25 év alatti fiatalok után, akik több mint 180 nap munkaviszonnyal rendelkeznek, a munkáltató 14,5 % SZOCHO kedvezményt vehet igénybe, a munkavállaló 25 éves koráig. Ez a kedvezmény is legfeljebb 100 ezer forint munkabér után jár.

55 ÉV FELETTIEK és SZAKKÉPZETTSÉGET NEM IGÉNYLŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK  KEDVEZMÉNYE

Minden 55 év feletti munkavállaló után és minden szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott (FEOR-08 9. főcsoport) után, a munkáltató, 14,5 % SZOCHO kedvezményt érvényesíthet. Ez a kedvezmény is maximum 100 ezer forintig vehető igénybe.

A GYED-et KÖVETŐEN, ÉS A GYES és GYET FOLYÓSÍTÁSA ALATT VAGY AZT KÖVETŐEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KEDVEZMÉNYE:

Ezen kismamák után, a munkába állástól számított 2 évig nem kell szociális hozzájárulást fizetni (27% a kedvezmény), majd a 3. évben a kedvezmény mértéke 14,5 %.

Ez aszerint változik, hogy egy kismama a GYES alatt, GYES után közvetlen, illetve a GYES lejárata után később áll-e munkába. A kedvezmény összesen 3 évben van meghatározva, amely időarányosan vehető figyelembe.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a kedvezményeket egyedileg, a munkába álló érintettre vonatkoztatva kell vizsgálni! Ezért, mielőtt alkalmaz egy munkavállalót, akire a fenti kedvezmények valamelyike igénybe vehető, konzultáljon könyvelőjével!

-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-o-

ADÓVÁLTOZÁSOK 2012-BEN:

2012. január 1-től

a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén

• havibér   alkalmazása esetén      93 000 forint
• hetibér   alkalmazása esetén       21 400 forint
• napibér  alkalmazása esetén         4 280 forint
• órabér    alkalmazása esetén            535 forint

A legalább középfokú iskolai végzettséget,  illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén

• havibér alkalmazása esetén      108 000 forint
• hetibér alkalmazása esetén        24 850 forint
• napibér alkalmazása esetén         4 970 forint
• órabér alkalmazása esetén              621 forint

Amire figyelni kell!
Ha a munkaszerződésben meghatározott teljes munkaidő a napi 8 óránál, heti 40 óránál kevesebb, úgy fenti órabértételt arányosan növelni kell.
Pl. a teljes munkaidőt napi 6, heti 30 órában állapítják meg, akkor

• a minimálbér alkalmazása esetén     713 Ft az órabér
• garantált bérminimum esetén           828 Ft az órabér

• Ha a foglalkoztatás részmunkaidőben (erre e munkaszerződésben utalni kell) történik, akkor minden bértételt arányosan csökkenteni kell.

-O-O-O-O-O-O-O-O-O-O-O-O-O-O-O-O-O-O-O-O-

Megjelent a munkaszüneti napok körüli munkarendet szabályozó NGM rendelet.

Ennek értelmében 2012-ben

Tájékoztató 2011 évre:

1./ Adózással kapcsolatos változások.   1. oldal

2./ Foglalkoztatással kapcsolatos változások. 6. oldal

3./  Nem pénzbeli juttatások közterhei. 8. oldal

4./ Családtámogatások. 10. oldal

5./ Mi mennyi 2011-ben? 12. oldal

6./ Egyéb változások. 16. oldal

1./ Adózással kapcsolatos változások 2011-ben:

• Egykulcsos, arányos, családi adórendszer

2011. január 1-jével életbe lépett a 16%-os egykulcsos adórendszer!

A 16% adómértéket kell alkalmazni az összevont adóalapra, továbbá valamennyi  külön adózó – korábban  25%-os forrásadós  jövedelmekre  - pl.: a bérleti díjakra is!                    Ez a felbruttósítás előtti jövedelemre vetítve 20.32%-nak felel meg, a korábbi 21,59% helyett.

A családi adólap-kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként:

Egy–és két eltartott esetén jogosultsági hónaponként,

kedvezményezett eltartottanként 62.500,- Ft

Legalább három eltartott esetén havonta, kedvezményezett eltartottanként 206.250- Ft.

 Adójóváírás, adókedvezmény

Az adójóváírás a bér adóalap-kiegészítéssel növelt összegének /a bruttósított bérnek/ 16 % -a, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 12 100 Ft /évente legfeljebb 145 200 Ft/. Az adójóváírás teljes egészében akkor érvényesíthető, ha a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a 2 millió 750 ezer forintot.  Ha meghaladja, a meghaladó rész 12 százalékával csökkenteni kell az adóalap-kiegészítéssel növelt bér 16 %-át., de legfeljebb 145 200 forintot, így évi 3 millió 960 ezer forint jövedelem fölött már nem érvényesíthető adójóváírás.

Az őstermelő  ezentúl jövedelemkorlát nélkül érvényesítheti évi legfeljebb 100 ezer forint adókedvezményét.

 Egyszerűsödik a személyi jövedelemadó bevallás

2011. január elsejétől megnyílt a lehetősége annak, hogy a magánszemélyek a 2011. évi jövedelmeikről bevallás helyett adónyilatkozatot tegyenek. Az adónyilatkozat benyújthatóságát a személyi jövedelemadózás rendszerének egyszerűsítése, illetve az egykulcsos adórendszer bevezetése tette lehetővé.                                                                                                            Ezzel az intézkedéssel mintegy 3 millió magánszemélynek elegendő lesz egy 1 oldalas adónyilatkozatot beadnia, amelyben elismeri, hogy a munkáltatója megfelelően vonta le a közterheket, és kérheti, hogy a nyilatkozatot a hatóság adóbevallásként dolgozza fel. Jelentősen egyszerűsödik a 2010. évi jövedelmekről benyújtandó személyi jövedelemadó bevallás is: a jelenlegi 36 oldalas nyomtatvány helyett csupán 12 oldalas nyomtatványt kell kitöltenie az adózóknak.

 Első  teljes adóév a 10%-os társasági adóval

Tény, már fél éve, 2010. július 1-jén életbe lépett a társasági adó csökkentése, de 2011 lesz az első teljes adóév, amikor a hazai vállalkozások 500 millió forintos adóalapig a korábbi 19 % helyett mindössze 10 % -os társasági adót kell, hogy fizessenek.

 Csökken a kamatadó mértéke

2011. január elsejétől az egykulcsos személyi jövedelemadózás bevezetésével a kamatjövedelemre háruló adó kulcsa is 20%-ról 16%-ra csökken. Ezzel egyidejűleg a nyitott „adózási kiskapuk”  bezárulnak: jövőre kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú, 2006. szeptember 1-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára, valamint a 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó befizetés hozamára is. A rendelkezés a számlákon lévő teljes összeget érinti, azonban a befizetések idejétől függetlenül csak a 2010. december 31-ét követő időszakra járó hozamból kell levonni a kamatadót.

 3 kisadó  szűnik meg

A már nyáron elfogadott gazdasági tárgyú törvénycsomag tartalmazta a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó 10 kisadó megszűntetésére vonatkozó szabályokat, ezek közül 7 már megszűnt, további 3 adót pedig 2011. január 1-jétől nem kell fizetni, ezek a vállalkozók kommunális adója, az üdülőépület utáni idegenforgalmi adó, vízgazdálkodási érdekeltségi hozzájárulás.

 APEH helyett NAV

2011. január 1-jétől az APEH és a VPOP összeolvad, az új adóhatóság neve Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A kormány célja, hogy a jelenleginél magasabb minőségben, szolgáltatóbb jelleggel működjenek a hatóságok, valamint olcsóbban és hatékonyabban végezzék feladataikat.

 Új lehetőség a hazai vállalkozásoknak

Január 1-jétől  újabb, eddig égetően hiányzó lehetőség nyílik meg a hazai vállalkozások előtt: Széchenyi Önerő Hitel Program indul a pályázati források nagyobb arányú kihasználása és a sikeresen megvalósuló projektek számának növelése érdekében (a hitel maximum 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű).  Ez lehetővé teszi, hogy akár önerő nélkül vagy minimális önerővel kezdjen valaki sikeres vállalkozásba.

A Széchenyi Kártya Forgóeszköz hitel 2010. augusztus 1-jétől működik (a vállalkozások hitel-portfóliójának racionalizálása, piacaik megtartása és bővítése érdekében legfeljebb 25 millió forintos, legfeljebb 3 éves futamidejű).

A Széchenyi Beruházási hitelprogram szeptember 1-jétől működik (maximum 50 millió forintos, legfeljebb 10 éves futamidejű, a beruházások ösztönzése, a vállalkozások piacainak megtartása és bővítése érdekében).

 98%-os végkielégítési különadó

Ahogy arról már sokat lehetett hallani, a közpénzből fizetett többmilliós végkielégítések megszűnnek, és a 2005 óta kapott végkielégítésekre állami vezetők esetében 2 millió fölött, a közszféra munkavállalói esetében 3,5 millió forint felett 98%-os adót kell fizetni. A szigorú szabályt 2010. december 30-tól kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az érintett munkáltatók (pl. költségvetési intézmények) ezentúl eleve levonják az esetleges nagy összegű végkielégítés összegéből az adót.

 Adó-visszaigénylés a kereskedelmi gázolajra

2011. január elsejétől a kormány az árufuvarozók és a személyszállítást végzők megsegítése érdekében létrehozta a kereskedelmi gázolaj intézményét. Az intézkedéssel lehetővé vált az érintett szektorok részére a kereskedelmi gázolaj utáni részleges jövedéki adó-visszaigénylést, literenként 6,50 Ft mértékben.

Adó-visszaigénylésre az a gépjármű üzembentartó jogosult, akit a vámhatóság e célból nyilvántartásba vett. Az erre irányuló kérelmet legalább 30 nappal az első adó-visszaigénylés benyújtása előtt kell a vámhatósághoz benyújtani. A 2011. első negyedévére vonatkozó adó-visszaigénylési szándék esetén a nyilvántartásba vételi kérelmet legkésőbb 2011. február 15-ig kell benyújtani a vámhatósághoz.

 Olcsóbb lesz a hangos-könyv

Jövő  évtől a hangos könyvek kedvezményes, ötszázalékos áfa-kulcs alá esnek.

 Megszűnt a nyíregyházi kisvállalkozások adómentessége!

Január elsején megszűnt a helyi iparűzési adómentessége a nyíregyházi kisvállalkozásoknak, helyette a mintegy hétezer kis cég az idei évtől 60 százalékos mértékű adókedvezményben részesül - közölte a szabolcs-szatmár-beregi megyeszékhely önkormányzatának sajtóreferense.

 Fontos dátum január 31-e is: a magánnyugdíjpénztári tagnak - a kihirdetett törvény értelmében – ugyanis eddig kell nyilatkoznia arról, ha nem szeretné megszüntetni a tagságát.

Személyi igazolványával együtt jelentkeznie kell bármely nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (NYUFIG), vagy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál ( ONYF). Aki nem nyilatkozik, annak a tagsági jogviszonya 2011. március 1-én automatikusan megszűnik - mutat rá Molnár László, Középmagyarországi Regionális Nyugdíjbiztosító igazgatója.

 Ingó vagyontárgy átruházása

Változás 2011. január 1-től: Ingó vagyontárgyak értékesítése esetén az adót nem kell megfizetni, ha az nem haladja meg a 32 ezer ft-ot.  ( Továbbra is  200 ezer ft-ig adómentes az ingó értékesítés. )

 Önellenőrzés

Változás 2011. január 1-től: Az adóellenőrzés alá vont adónemre és időszakra vonatkozó önellenőrzés ezentúl csak akkor minősül az adóellenőrzés megkezdését megelőzően elvégzettnek, ha az adózó az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb az adóellenőrzést bejelentő értesítés kézbesítését – értesítés mellőzése esetén a megbízólevél bemutatását –megelőző napon benyújtotta az adóhatósághoz, vagy postára adta. Tehát az ellenőrzés megkezdésekor folyamatban levő önellenőrzés befejezésére ezentúl már nincs lehetősége az adózónak.

 Elővezetés

Változás 2011. január 1-től: Az első szabályszerű idézésre való megjelenés elmulasztása esetén ezentúl elővezethető az a személy is, aki az adóellenőrzéssel érintett időszakban az adózó képviselője, alkalmazottja volt /volt képviselő és alkalmazott elővezetését korábban csak akkor lehetett elrendelni, ha az az ismételt idézésre sem jelent meg.